Rendkívüli bejelentés: bevezeti az eurót a magyar kormány a cégek adózásában!
A kormány újabb adókönnyítésről döntött - jelentette be ma közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. A cégek mostantól euróban vagy dollárban is fizethetik az adót.
A kormány újabb adókönnyítésről döntött - jelentette be ma közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. A cégek mostantól euróban vagy dollárban is fizethetik az adót.
Tusnádfürdőn vett részt a "Vihar előtt, vihar után? - Infláció, energiaár, recesszió" című panelbeszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter, ahol az árstopokról is beszélt.
A második gyáregységgel bővült a Vajda-Papír dunaföldvári papírgyára, a 16 milliárd forint összértékű, 15 hónapig tartó beruházás során elkészült új gyáregységet Varga Mihály pénzügyminiszter és Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója adta át. A beruházást a magyar kormány 5,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági Kabinet mai ülésének témáiról posztolt Facebook-oldalán.
A délelőtt megjárt 415 körüli szintről több hullámban jelentősen, kora estére 10 egységgel erősödött a forint az euróval szemben, amelyben feltehetően öt főbb tényező játszhat szerepet.
Az energiaellátás bizonytalanságai, a megemelkedett energiaárak és az infláció veszélyezteti az európai gazdaságok rendes működését, az energiatárolók feltöltése ezért kulcskérdés lesz a következő hónapokban - jelentette ki a magyar pénzügyminiszter Brüsszelben kedden.
A globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon, ezért a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem támogatja az erről szóló uniós irányelv elfogadását – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozását (Ecofin) követően Luxembourgban.
Folytatódik a KATA adónem körüli hírcsepegtetés. Szerdán Varga Mihály pénzügyminiszter Parragh László kamarai elnökkel tárgyalt a témában.
Összesen 1,2 milliárd dollárnyi 2023-24-ean lejáró dollárkötvényt vásárolt vissza az ÁKK a múlt heti devizakötvény-kibocsátásból befolyt összegből – jelentették be kedden. Varga Mihály pénzügyminiszter sikerként értékelte a tendert.
A jövő évi költségvetés tervezetéről, így a rezsivédelmi és a honvédelmi alapról, illetve a katáról is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy "a katára rakódó visszaéléseket felszámolják".
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
Összesen 685 milliárd forintnyi családi adóvisszatérítést igényeltek az érintettek - derült ki a pénzügyminiszter csütörtöki délelőtti tájékoztatásából.
Javult a magyar gazdaság aktuális megítélése a legnagyobb német vállalatok körében - mutatta be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2022-es konjunktúrafelmérését Sávos András, a szervezet elnöke a keddi sajtóeseményen, amelyen Varga Mihály is részt vett. A részletekből kiderült: 61%-a a megkérdezetteknek úgy véli, hogy romlani fog a gazdaság helyzete, ami látványos romlás a korábbi felmérés után. A legnagyobb kockázatot a munkaerőpiacon látják az idehaza működő németországi vállalatok, de új kockázati tényezőként azonosították a felmérésben az árfolyamkockázatot. Az elmúlt években csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy előnyös lenne az euró Magyarországon, 2022-ben viszont ez a trend megfordult. Az eseményen az előadók alig ejtettek szót az elmúlt napok legnagyobb horderejű, vállalati szektort is jócskán befolyásoló kormányzati bejelentéseiről, a különadó konkrétan csak egyetlen válaszban került szóba. Ez érthető, hiszen a német termelő vállalatok tabunak számítanak bármiféle különadó esetében.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a KSH felügyeletéért, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetőjeként a bormarketingért, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterként a sportpolitikáért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként pedig a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért is felelős lesz – derült ki az új kormány tagjainak feladat- és hatásköreit rögzítő friss kormányrendeletből. Ez a következő négy év felelősségi kérdései, illetve feladatmegosztása szempontjából kulcsfontosságú rendelet, amelyből láthatóvá válik, hogy hol húzódnak az egyes miniszterek - kívülről látszólag átfedésben lévő - feladat- és hatásköreinek határai, illetve milyen munkaszervezeten keresztül alakítja ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzati koordinációt.
Intenzív két napon vannak túl az Országgyűlés bizottságainak tagjai és az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjei, lezajlottak ugyanis a kormánytagok meghallgatásai. Volt, ahol csak az általános célokat ismertük meg, pedig tennivaló akad bőven az adott területen, volt viszont ahol a célok mellett konkrét feladatokat is megismerhetett a szélesebb közönség is, és voltak olyan esetek, ahol a hosszasan körülírt mondatokból lehetett kihámozni, mire is készülnek az adott tárcánál. Közben a miniszterjelöltek csapatai is összeállni látszanak. Egy komoly hiányérzetünk azonban már most van: nem látni még, hogy milyen államtitkár, illetve államtitkárság fog felelni az egészségügy szakmai tartalmáért, felügyeletéért a Belügyminisztériumban. Cikkünkben összefoglaljuk a bizottsági meghallgatásokat abból a célból, hogy bemutassuk, milyen kormányzásra is készül Orbán Viktor új szerkezetű kormánya a következő négy évben.
Második napja zajlik az ötödik Orbán-kormány minisztereinek meghallgatása a parlamenti bizottságokban. Az új kormány gazdaságpolitikájának részleteiről egyelőre sok információt nem tudtunk meg, viszont a lehetséges szellemiségéről és irányáról annál inkább. Három fontos kihívásra kell ugyanis választ adnia a kabinetnek: a lassuló gazdasági növekedésre, az elszálló inflációra és a kilyukadó költségvetésre. Mindezekre pedig régi-új eszközöket vethet be a kormány, amire a gazdaság szereplői biztosan reagálni fognak.
Csütörtök reggel megkezdődött Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter meghallgatása a Költségvetési Bizottságban. A tárcavezető Izer Norbert és Banai Péter államtitkárok társaságában beszél a Parlamentben. Már meghallgatása elején jelezte: szükség van az idei költségvetés korrekciójára két okból kifolyólag. Közben pedig halad a minisztérium a 2023-as költségvetés tervezésével. Az is eldőlt, hogy a hiánycélokat nem módosítja a kormány: idén 4,9%-os GDP-arányos deficitet céloz, jövőre ezt 3,5%-ra tervezi csökkenteni. Konkrétumokat és részleteket nem mondott a miniszterjelölt az első meghallgatásán arra vonatkozóan, hogy hogyan éri el a költségvetési hiánycélt idén, viszont egy fontos szempontot említett kérdésre válaszolva: vannak olyan ágazatok, ahol most a különböző krízishelyzetek miatt extraprofit keletkezik, erre érdemes lehet - nemzetközi felvetésekkel összhangban - többletadót kivetni. A kulcsszó itt a windfall tax. Második bizottsági meghallgatásán viszont már kiderült, hogy az állami beruházási és működési kiadások is csökkenhetnek a hiánycél elérése érdekében.
A Pénzügyminisztérium oldalán megjelent a 2023-as költségvetés tervezési körirata. A korábbi évekből már megszokhattuk, hogy a dokumentum általában nem tartalmaz meglepetéseket a kormány gazdaságpolitikájára nézve, viszont fontos iránymutatásként szolgál abban, hogy a kormány mikor "vési kőbe" a 2023-as büdzsé fő számait, és így a legfontosabb, költségvetést is érintő lépéseit.
Szerda reggel kezdetét veszi az ötödik Orbán-kormány minisztereinek bizottsági meghallgatása. A Portfolio élőben tudósít a helyszínről.
A rovatvezető már fel is mondott.
Leszállították átvizsgálásra.
Egyszer már sikerült nekik.
Berobban az életünkbe a mesterséges intelligencia.
Eredményt ugyanakkor nem tudtak felmutatni.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
